A második hét eleje kicsit eseménytelenül telt. Volt mit csinálnom (unalmas cikkek olvasása és beleírás más programjába), de egyiket sem csináltam túl nagy lelkesedéssel. A Franckkal beszélgettem kicsit a fő témámról, a korommodellről. Egész pontosan ő beszélt, én meg hallgattam. Az 50%-át értettem nagyjából, amit mondott (ez egész tűrhető arány), szóval a lényeg átjött. 

Van már francia mobilszámom két hónap alatt lebeszélhető 30 euroval. :)

Megtudtam továbbá, hogy a hallgatag szomszédom neve Dajib, algír, és elsőéves doktorandusz az obszervatóriumban.

Kiváltottam kedden egy olyan kártyát, amivel a diákok egy csomó helyen kaphatnak kedvezményt (carte d’avantage). Hét euró volt, de ha az összes kedvezményt összeszámoljuk, amit kapni lehet érte, akkor sokszorosan megérte. A kedvezmények a legkülönbözőbb helyeken érvényesek, pl. moziban, színházban, uszodában, múzeumban. Van itt egy klasszikus zenei fesztivállal egybe kötött nemzetközi karmesterverseny. Ezzel a kártyával például itt meg lehet hallgatni egy koncertet ingyesen. Ígyhát aztán pénteken el is mentünk egy koncertre az Opéra Théâtre-ban a Franckkal, az Alexandrával és a Caroline-nal. A koncerten vonósnégyesek voltak, amik nem tartoznak annyira a kevdenceim közé, de ettől függetlenül nem volt rossz. A koncert után találtunk egy helyet, ahol valami akció miatt csak 3 euró volt a sör.

Szombaton megnéztük a Caroline-nal az Időmúzeumot. Az elmúlt két évszázadban elég komoly órakészítő tevékenység folyt ugyanis a környéken – ennek állít emléket a múzeum.

Este a Caroline-nál amolyan buliszerűség volt a fent említett négy ember részvételével. Sütöttünk egy palacsinta szerű lepényt, amit crepnek hívnak, kinézetre teljesen olyan, mint a palacsinta. Ez elvileg egy breton kaja, a tésztája keményebb mint a palacsintáé (valószínűleg amiatt, mert másféle liszte(ke)t használnak hozzá) és alapvetően sós. A töltelék valamilyen felvágott és/vagy sajt és/vagy gomba. Félbe hajtják, és úgy is sütik kicsit. Egész finom és laktató.

Utána megnéztük az ExistenZ című (egész jó) filmet (Magyarországon ExistenZ - Az életjáték címen került moziba) angol szöveggel és francia felirattal. Nem mondom, hogy értettem teljesen, de azt hiszem a lényeget sikerült. Talán fejlődött kicsit a franciám is.

 
Hogy írjak valami értelmeset is, leírom, hogyan táplálkoznak itt az emberek. Kezdem az ebéddel, ugyanis szerintem a franciák többsége nem reggelizik. Ebédelni 11 és 1 között lehet menni. Érdemes minél hamarabb, mert 12 után már nagyon nagy a sor. Van egy főétel (lehet választanai 2-3 fajtából), ez általában valami húsféleség, tésztával/rizzsel/zöldséggel. Leves nincs nagy bánatomra. Ja és van grill szakosztály is. Ott a köret többnyire szalmakrumpli. Gyakran van omlett vagy valamilyen grillezett kaja. Három darab egyéb dolgot lehet még választani az alábbiak közül az ebéd áráért (2.80 euro):

-Előétel. Ez a franciáknál többnyire összevágott zöldséget jelent, ritkábban felvágottat. Az zöldség lehet répa, káposzta, saláta, paradicsom, nyers zeller (fuj) – néha van rajta egy negyed keménytojás vagy egy olajbogyó és valamilyen savanykás öntet. Én először azt hittem, hogy ezek saláták, pedig nem. És a főételtől külön kell enni.

-Van külön salátás pult, ahol az ember maga válogathatja össze a salátáhozvalókat.Van mindenféle zöldség, virsli és öntet.

-Lehet még választani gyümölcsöt. Van alma, de nem igazán jóízű, nektarin, de már öreg és fonnyadt, öszibarack de az kemény és nem elég édes, banán, de az meg éretlen. Van narancs, de az olyan snasz, van kivi is, de azt meg nem szeretem:). Na jó, szokott még lenni körte is, amit szeretek, de azért két hét alatt is meg lehet unni.

-Aztán van joghurt, ami nagyon szimpatikus dolog. De úgy néz ki, elég korlátozott itt is a választék. Általában van natur joghurt, banános joghurt, kétféle barackos, és szokott lenni valami ivójoghurt-féleség is. Ami azt illeti, ezekre is hamar ráun az ember.

-Akkor van továbbá egyéb desszert gyanánt puding (bolti vagy helyben főzöt) illetve valami félresikerült desszerthab (többnyire karamellás). Én kevésbé vagyok értük oda.

-Lehet még választani továbbá kis sajtot. Ehhez érdemes venni kenyeret, ami igazából cipóalakú zsemleszerűség, bár a tésztája kicsit sűrűbb. A sajtokért is mérsékelten lelkesedem. Ezeknek a többsége valami folyós trutyi, enyhén sósak és büdösek. Ezt leszámítva jellegtelen ízük van. Múltkor sikerült egy egész ehetőt választani, az inkább a túróra hasonlított, és szerencsére még annyi íze sem volt, mint a többinek.

-És végül de nem utolsó sorban lehet választani valami üdítőt is (kóla, fanta stb.). Ezt éri meg a legkevésbé, mert amúgy meg a víz ingyen van.

Összefoglalva: egy átlagos francia diák eszik előételt, főételt, desszertet vagy gyümölcsöt, és ami nagyon fontos náluk, a végén valamilyen sajtot kenyérrel.

Vacsora: ugyanez! Azzal a különbséggel, hogy ott nincs grill szakosztály. Ilyenkor el szoktam hozni a joghurtot meg egy kenyeret, az bőven elég nekem reggelire.

Meg lehet amúgy szokni ezt az étkezést, talán ha hazamegyek még hiányozni is fog. Na jó, ebben nem vagyok biztos.

Égyébként összehasonlítva egy otthoni menzával, annál fényévekkel jobb. ÉS nem sokkal drágább. Átszámítva csupán 700 forint, ami az itteni árakhoz képest semmiség. Plána ha arra gondolunk, hogy egy sör 5 euro...