A héten nem történt sok említésre méltó dolog. Kedden előre bejelentett módon nem volt víz az egyetemen, és mivel a Sylvain gyerekeinek még iskolaszünetük volt, a Sylvain úgy döntött összekötve a kellemeset a hasznossal, hogy elviszi a Caroline-t, a két nagyobb gyerekét és engem egy kis autós kirándulásra a Dijontól nem messze fekvő Beaune-ba. A város nagyjából akkora, mint Dole, jellegét tekintve sokkal inkább hasonlít Dijonra (mégiscsak Burgundiában van). Sok látnivalója közül mi csupán Hospices de Beaune Hôtel-Dieu-t néztük meg, ami egy 1443-ban épült, egykor a szegények kórházaként működő épületegyüttes. Az építtető Jó Fülöp burgundiai herceg kancellárja volt, akit e nemes tettre a kor nagy járványai és éhínségei késztettek.
Az ezt követő ebédszünet jellemző módon tovább tartott, mint amennyit Beaune és a kórház megtekintésével töltöttünk. Most csak egy Carrefourban ettünk (nem volt velünk a Paul), ami nagyjából olyan, mint egy Auchan, de van (gyors)éttermi részlege. Azért egy McDonalds-nál igényesebb hely, de a Gundeltől messze van. Ennek megfelelően nem valami drága.
Kaja után megnéztük Châteauneuf kastélyát, amit a középkorban építettek, és az eddig látott kastélyokkal ellentétben kevésbé jó állapotban volt. Négykor megittuk a szokásos kávénkat, ami után megnéztük még a város (falu?) középkori templomát és a csodatévő Mária-szobrot, majd irány haza.
A hét többi napja ehhez képest tényleg szóra sem érdemes. Holnap, vasárnap elutazom Lyonba, Ágival és Attilával illetve még egy ott tanuló magyar ismerősükkel megnézzük kicsit a várost. Kedden jövök meg. Mivel nyolctól vasutassztrájk lesz, ezért úgy vettem a jegyet a visszaútra, hogy már 7 felé itt legyek Besançonban – remélem, nem fogja a dolog érinteni a vonatomat, és nem ragadok Lyonban.